3 Zenei rendezvények

A zenei rendezvények adják az élő zenében és az elektronikus zenében dolgozók számára is a megélhetés több mint felét. Ez igaz a technikusokra is, akik ugyan gyakran szakosodnak élő- és studiómunkánkra, de a rendezvényekből sokkal többen tudnak megélni. A segítő foglalkozások, például a zenekari szállítók, a merchendise készítők és árusítók megélhetése is elsősorban a zenei rendezvényekből függ.

Milyen kérdéseket teszünk fel?

• A zenei szakemberek elmúlt 12 hónapban vállalat rendezvényeinek, fellépzéseinek a számát (Budapest-vidék-külföld bontásban)
• A jellemző és maximális közönségszámot
• A jellemző és maximális költségvetést
• A jellemző jegyárat
• A finanszírozás forrását
• Az alkalmaztott technikusok számát.

Mire használjuk?

Adatainkat azonos kérdőívvel és módszerrel gyűjtjük a régió országaiban.

• A koncertek költségvetésére és jellemzőire való adatokat a Hangfoglaló (egykor Cseh Tamás Program) pályázatainak megtervezéséhez dolgoztuk fel és adtuk át az NKA Ideiglenes Kollégiumának, hogy életszerűbb, jobban megtervezett kiírások szülessenek.
• A koncertbevételekre vonatkozó adatok részét képezik annak a teljes zenepiaci modellnek, amivel az Artisjus, a Mahasz és az EJI bevételeinek kb. felét képező üreshordozó-díjak kompenzációs mértékét számoljuk. Ezek a bevételek fedezik a Hangfolgaló program pályázatait is.
• Csehországban a Zenei Exportiroda a jobb exportprogramok kialakítására használja adatainkat.

3.1 Koncertek száma

Ahhoz, hogy valaki legalább részben meg tudjon élni zenélésből, jelentős számú koncertre van szüksége évente. A kizárólag zenéből élő művészek Magyarországon évente negyvenszer lépnek fel. Az egész szakma számára nagyon nagy nehézséget jelent, hogy a kis színpadok száma az évtized eleji érték felére-harmadára csökkent, és különösen a vidéken élő, vagy nem befutott zenészeknek nincsen esélyük annyiszor közönség elé állniuk, hogy a karrierjük lökést kapjon.

3.2 Egyéb kérdések a zenei rendezvényekkel kapcsolatban.