4 Hangfelvételek és szerzői alkotások

A huszadik században a zenészesek fő megélhetési forrása a hangfelvételekben, a lemeziparban volt. Jelenleg a felvételekből a zenészeknek jóval kevesebb pénze származik, mint a rendezvényekből.

Mit kérdezünk?

A kérdéseinket a régió több országában azonos módon tesszük fel.

• Az eddigi karrierje során készített hangfelvételei számát, és az elmúlt évben készített hangfelvételei számát
• Az Ön bevételeit az Artisjus, a Mahasz, az EJI, a YouTube, az esetleges kiadója, zeneműkiadója és más forrásokból.
• Azoktól, akik az elmúlt 1 évben készítettek kereskedelmi célú hangfelvételeket, ezek költségvetését.

Mire használjuk?

• A hangfelvételekre vonatkozó adatok részét képezik annak a teljes zenepiaci modellnek, amivel az Artisjus, a Mahasz és az EJI bevételeinek kb. felét képező üreshordozó-díjak kompenzációs mértékét számoljuk. Ezek a bevételek fedezik a Hangfolgaló program pályázatait is. Különösen fontos, hogy azokról a hangfelvételekről is legyen adatunk, amelyek nem kerültek bele a Mahasz-EJI rendszereibe és statisztikáiba. Nagyon fontos, hogy a független alkotók után is megállapítható legyen az üreshordozó-díj.
• Az adatok alkalmasak arra, hogy az Artisjus, az EJI vagy a Mahasz a saját tarifáit kiigazítsa.
• Az adatokat 2015-ben felhasználtuk arra, hogy a Hangfoglaló program (egykori Cseh Tamás Program) pályázati kiírásainak reálisabbá tételéhez információkat szolgálatassunk.
• Az adatokat több nemzetközi szervezet segítségével az ún. value transfer jelenség számszerűsítésére használjuk az EU, Magyarországon, Szlovákia, Csehország és Horvátország kormányzati szervezeteinél, annak érdekében, hogy a YouTube, a Facebook és más online platformok felhasználása után több bevételt lehessen beszedni.
• A kérdéseket eredetileg A ProArt Zeneipari jelentése (2015) megalkotásához tettük fel, amely a későbbi szlovák, horvát és cseh jelentések alapjául is szolgált.

4.1 Hangfelvételek és művek száma, jogdíjbevételek

4.2 új hangfelvételek

Ezeket a kérdéseket csak azoknak tesszük fel, akiknek legalább egy kereskedelmi célú hangfelvételük készült az elmúlt 12 hónapban.

4.3 új szerzői alkotások

Miért kérdezzük? A hazai zenei piac felmérése, és különösen az üreshordozó kompenzáció kiszámítása, és annak a felosztása is akkor igazságos, ha nem csak azok a művészek kerülnek be a rendszerbe, akik például tagjainak a Mahasznak. Amint látható, igen jelentős számú olyan független alkotó van, aki az Artisjus felé lejelenti az új felvételeit, de a Mahasz/EJI rendszerébe nem, és a YouTube-tól se szerez content ID-t.

Milyen kérdéseket teszünk fel?

A kérdéseket azonos módon tesszük fel a régió országaiban, így azok alkalmasak a zeneműkiadói piac, a közös jogkezelők teljesítménye értékelésére.

• A karrierje során bejegyzett és az elmúlt évben bejegyzett művei (szövegek, zenék) számát
• Az elmúlt egy évben készített alkalmazott zenék számát (film-, reklám-, játékprogram)
• Az Artisjustól, a zeneműkiadójától és máshonnan kapott jövedelmeit.
• Megkérdezzük, hogy valaha jelentek-e meg a művei nyomtatott formában, vagyis kottán vagy dalszövegeket tartalmazó kötet formájában.

Mire használjuk?

Adatainkat azonos kérdőívvel és módszerrel gyűjtjük a régió országaiban.

• A zeneművekre és a szövegekre vonatkozó adatok részét képezik annak a teljes zenepiaci modellnek, amivel az Artisjus, a Mahasz és az EJI bevételeinek kb. felét képező üreshordozó-díjak kompenzációs mértékét számoljuk. Ezek a bevételek fedezik a Hangfolgaló program pályázatait is. Különösen fontos, hogy azokról a hangfelvételekről is legyen adatunk, amelyek nem kerültek bele a Mahasz-EJI rendszereibe és statisztikáiba. Nagyon fontos, hogy a független alkotók után is megállapítható legyen az üreshordozó-díj.
• Az adatok alkalmasak arra, hogy az Artisjus, az EJI vagy a Mahasz a saját tarifáit kiigazítsa.
• A Cseh Tamás Programiroda felkérése (ma: Hangfoglaló) egy olyan tanulmányt készítettünk, valós adatokkal alátámasztva, amelynek a céja a tartós piaci jogdíjnövekedést elősegítő pályázatok kialakítása volt. Ennek keretében elsősorban az ún. nagyjogos területre koncentráltunk, mert az adatok alapján Magyarország lemaradása ezen a területen a legnagyobb.
• A kérdéseket eredetileg A ProArt Zeneipari jelentése (2015) megalkotásához tettük fel, amely a későbbi szlovák, horvát és cseh jelentések alapjául is szolgált.

Ezeket a kérdéseket csak azoknak tesszük fel, akiknek legalább egy műbejelentést tettek az elmúlt 12 hónapban, vagy megrendelésre készített reklám- vagy filmzenét.

Sokan azt gondolják, hogy a Mahasz – EJI rendszerbe nem tudnak, vagy nem érdemes regisztrálniuk hangfelvételeket, mivel a dalaikat a kereskedelmi rádiók nem játszák. Ez azonban nincsen így: a Mahasz és az EJI is oszt üreshordozó díjakat, vagyis a független dalokat is érdemes lejelenteni a Mahasz-EJI közös rendszerébe.

A YouTube monetizálása még nehezebb ügy. Ebben a témakörben egy önálló tájékoztatót fogunk megjelenteni, mert a YouTube 2018. februárjában bejelentett változtatásai szinte kizárják, hogy professzionális disztribúció nélkül a független zenészek jövedelemhez jussanak a YouTube-on.

4.4 Szakszerű terjesztés

Sokan gondolják azt, hogy a digitális terjesztés saját kézbe vehetik, mivel elvileg a nagy digitális csatornákkal és áruházakkal közvetlenül is meg lehet állapodni. A baj az, hogy ezeken a helyeken több tízmillió dallal kell versenyezni, és a monetizálásnak állandóan változó praktikus és tartalmi feltételei vannak.

Tapasztalataink szerint csak azok tudnak érdemi bevételt elérni ezekből a csatornákból, akik magyar vagy nemzetközi professzionális terjesztővel rendelkeznek. A hazai piacvezető WMMD mellett az összes többi terjesztőt összevonva mutatjuk be (a WMMD-nek majdnem akkora a piaci részesedése a mintánkban, mint a többi terjesztőnek együttesen.)